Jövő év márciusában tervezünk egy madridi látogatást, és ezen felbuzdulva próbáltam felvenni a kapcsolatot egy-két ottani mikro-sörfőzdével, hogy ha már ott vagyunk a városban szeretnénk egyúttal megnézni a sörfőzdéjüket, és a termékeit. Hát félsiker született, az egyik kis sörfőzde a Calvin’s Beer visszaírt. Kicsit előre is megyek a dolgoknak, mert sikerült a főzde egyik tagjával, Igor Oyarbide sörfőzővel beszélgetnem. Nagyon kedves és segítőkész ember, rákérdeztem az ottani mikro-sörfőzdék helyzetére, beszélgettünk egy keveset a sörfőzdéről, a felhasznált alapanyagokról, a termékeikről. Márciusban remélem sikerül is megkóstolnom őket, bár a téli sörüket már kötve hiszem, de hátha, na de ne menjünk ennyire előre. Úgy gondoltam, noha még odébb van az utazás előzetesként írok egy keveset a sörfőzdéről.
Az ottani mikrosörfőzdék sorsa (bár ez egy ember nézőpontja, kíváncsi lennék több ember véleményére, de egyelőre beérem ezzel is) egyelőre eléggé hányattatott, hasonló, a hazai helyzethez. Bár a Calvin’s Beer és egy másik barcelonai sörfőzde a Llupols y Llevats S.L., sokszor együttműködnek, tapasztalatot cserélnek. Kérdésemre, hogy van-e esetleg olyan egyesület náluk, ami az ottani mikrosörfőzdék érdekeit is képviseli, vagy esetleg maguk a sörfőzők alapítottak egy érdekképviseleti egyesülést, azt a választ kaptam: „Melyik az az egyesület, amelyik együtt dolgozna a kis sörfőzdékkel??”. Ez elgondolkodtató és egyben elszomorító, mégha egy másik országban is van ez a jelenség, de az együttműködésre való hajlam magjait legalább már fel lehet ott fedezni, mondom ezt egy ember véleménye után, de szerintem ez is valami már.
Térjünk inkább vissza a Madrid első mikro-sörfőzdéjére. A Calvin’s Beer 2006-ban nyitott, nevét a tulajdonosról Carlos Calvinról kapta. Két sörfőző dolgozik Igor, és kollégája, a tulajdonos a harmadik, de ő inkább a papírmunkákkal, szerződésekkel, menedzsmenttel van elfoglalva. A pici sörfőzde 3 éttermükbe termeli a söröket 30 és 50 literes hordókban palackozni is kis mennyiséget szoktak, ezt is 3,3 dl-es üvegekbe. Egyelőre csak a 3 étterem-sörözőben lehet hozzájutni, bár a kapacitás bővítés és egy webshop létrehozása is terveik között szerepel, illetve a honlapjuk angol és német nyelvre való fordítása. A mikrosörfőzde 1400 liter/hét kapacitásából valójában 700 litert használnak ki hetente. De bizakodóak és a kis sörfőzdék által gyártott egyedi termékeik iránti keresletnek szerintük is meg kell változni pozitív irányban, bíznak a kereslet növekedésében. Csak a minőséget ehhez tartani kell, márpedig ők nagyon érzékenyek az egyenletes minőség megtartására. Buta voltam, mert nem kérdeztem meg, de mindenképp meg fogom, hogy ők milyen módon tudják biztosítani az egyenletes minőséget.
A berendezésről is mesélt Igor, a rendszerüket az osztrák Flecks Brauhaus Technik-től vásárolták. Ebben 3 féle és egy időszakos téli sört állítanak elő, mindegyik szűretlen. A malátát Belgiumból szerzik be, és azt kiemeli a gyártó is és Igor is kitért rá, hogy ez a belga gyártó kizárólag nem génmódosított gabonából állítja elő a malátát, amiről tanúsítvánnyal is rendelkezik. Azonban az ilyen malátát nem könnyű beszerezni, ezért is mentek el Belgiumig. 3 féle komlót használnak (Challenger, Saaz és Staryng golding) vagy egyenként, vagy ezek közül valamelyiknek a keverékét. A vizet a madridi vízhálózatból (pontosabban a Canal Isabel II-ből) nyerik, szerencséjük van, mert még csak kezelni sem kell semmiféle módszerrel.
Pár képet is küldött magáról a főzdéről, és egy szusszanás erejéig ezt tudjátok nézegetni, aztán jönnek az általuk gyártott sörök. A tesztjük csak később, legrosszabb esetben márciusban, és egyelőre arra hagyatkozok, amit Igor elmondott ezekről…
Folyt. köv...
