Madridban eltöltöttünk immáron 4 napot. Nagyon, de nagyon tetszik a város de ezen belül a sörhelyzet is szívderítő. Rengeteg söröző van egymás hegyén hátán, és elnézve az italkínálatukat sokakban igencsak a minőségibb söröket preferálják. A nagy multik közül Madridban a Mahou-t preferálják, Estrellát a Santiago Bernabeu stadion előtt láttunk egy sátorban. Inkább a szebbik vonalon folytatnám. Madridban van egy sörfőzde a Naturbier, melyet a Calvin's beeren kívül meglátogattunk. Egy mikrosörfőzde Madrid szívében kellemes hangulatú sörözővel, étteremmel. Az ételek, amit kóstoltunk nagyon finomak voltak, viszont még kellemesebb élmény volt a sörük. Világos (Rubia) és egy sötétebb (Tostada especial) sört főznek, amelyeket meg is kóstoltunk.

Még mielőtt belevágnék, itt említeném meg, hogy Spanyolország is azon országok közé tartozik, ahol a vendéglátó helyeken nem szabad dohányozni. És működik a dolog, mert mindenki kinn cigizik, ha eljön a jóidő, akkor meg a teraszon. Tömve a helyek, még a legkisebb kocsmából is jó volt úgy kijönni, hogy nem éreztem magam egy merő hamutartónak. Meccset is úgy tudtunk végignézni szintén egy kocsmában, hogy nem ette ki a szemünket a füst, és mellette még iszogatni is lehetett. Egyszóval átgondolandó ez a téma, mert biztosan még több vendég lenne a nemdohányzó helyeken. Sajnos azt meg ritkán tapasztalni Magyarországon, hogy jól elkülönített dohányzó része legyen egy kocsmának, vagy étteremnek, vagy egyáltalán nem is lehet dohányozni. Kicsit elkanyarodtam a témámtól, de vissza is térek rá.

Először a helyről. Kellemes hangulatú, külön étterem és bár, valamint egy baráti társaságoknak fenntartott terem, ahol az asztalok közepén egy sörcsap áll, és így nem kell megvárni, míg a pincér kihozza a sört, egyből tudunk magunknak is csapolni. Egyébként ide tényleg mindenképp el kell jönni, ha Madridban van az ember. Sörünk mellé kaptunk még egy sós és nagyon halványan ecetes olivabogyóval, uborkával, gyöngyhagymával megrakott kis tányérkát.

Mindkét sörük szűretlen, és kellemes élményeket adtak. A világos sörük illata finom komlós, malátás kísérettel. Ízében a komló a keserűsége mellett egy szép virágos ízt ad, emellett zöldfűszeerek (rozmaring, bazsalikom) is megjelennek. Levezetőül a keserű és a gabona párosa játszik még érzékszerveinkkel.

A Tostada especialjuk (ami a képen is látható) igazi ízbomba. Illata visszafogott kezdetben, de ahogy melegszik, úgy bontakozik ki a karamelles jellege. Íze meg berobban a szánkba, mint egy bomba . Elején a karamell is megjelenik, viszont egy erősen keserű csoki, amiben aztán a keserűség a vezető és a kakaó, csokoládé csak jelképesen van ott. Mindenesetre ez a karamell-keserű kombináció megteszi a hatását. Ezt követi egy karácsonyi fűszeres -szegfűszeg, szegfűbors- történet kiegészülve némi csípősséggel, ami határozottan feldobja az egészet. Végén a gabona dominál olyan formában, mintha egy teljes kiőrlésű ciabattát majszolgatnánk hozzá, természetesen a keserű komló még itt its érezteti hatását. Mindkettő sör igazán remek, és alattomosan földhöz vág, úgy itatja magát. Emellett a söröző mellett szoros szomszédságban van még másik 2 vagy 3 egység is, és csak egy kisebb térről volt szó. A Calvin's beeres kalandunkra egy egész posztot szánok, így azt most kihagyom.

A négy nap alatt ellátogattunk Toledóba is, ahol Igor felhívására elkezdtünk keresni egy helyi sört a Domust. Sikeresen a nap felénél rá is akadtunk, a helyi rendőrök segítségével -ezúttal is köszönöm nekik, hogy pont azt a sörözőt mondták, ahol nem volt, de szerencsére olyan vaksi vagyok, hogy túlmentünk ezen, és egy másik helyen kötöttünk ki, ahol Paulaner, Guiness sörökön kívül még több belga, német, angol sörök voltak és még egy spanyol -. Tévesen egy Rincon nevű kis kocsmába jutottunk be, ahol a Domus mellett egy másik belga kolostori spanyol sörre bukkantunk, aminek a neve. Legado de juste. Meg is kóstoltam őket abban a percben, ahogy megláttam, mindjárt vettem is mindegyikből 1-1 üveggel, hogy részletesen is kielemezhessem őket.

Végül megtaláltuk azt a Gambriunus sörözőt, amit a rend derék őrei is mondtak, ott azonban Cruzcampot csapoltak, nem haboztam,kóstoltam. Ráadásként még egy Cruzcampo Gran Reserva is a táskámba került. Azt nem hagyhattam ki hogy ne fotózzam le a 2010-es vb Bajnokainak tiszteletére kiadott palackot. A végére legyen egy szép kis csendélet egy Naturbieres pohárral.

Szerző: Rolli  2011.03.21. 00:32 4 komment

Címkék: madrid sör gasztro söröző sörtúra toledo sörkóstolás domus naturbier

A bejegyzés trackback címe:

https://soromok.blog.hu/api/trackback/id/tr552757537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pif · http://sorbuvar.blog.hu/ 2011.03.22. 22:38:30

ház ez már sörszempontból is szép túrának tűnik. Irigy vagyok...
:o]

Rolli · http://soromok.blog.hu/ 2011.03.24. 11:51:04

még egy Mahou negra-t sikerült hazahoznom:) Csináltunk Paella-t, de utána annyira tele voltam, hogy már nem bírtam meginni, aztán még utolsó este alkalmából elmentünk búcsút venni a Natubiertől:) Voltak kellemes meglepetések, pl a Lidl-ben található pár sör is az volt, de ez ennek a bejegyzésnek a folytatása lesz:)

Ogreface 2011.03.24. 17:23:20

Szép és hasznos kirándulás lehetett!
OFF

Képzeld! Nekünk sem sikerült egy normális kép sem a stout-ról! Gondolom azért, mert az volt az utolsó kóstolt sör a főzdében és már senki sem volt egy Szipál Márton... :)

Rolli · http://soromok.blog.hu/ 2011.03.26. 17:43:34

@Ogreface: Az volt, tudtam volna hozni még pár fajtát, de az a nyamvadt súlyhatár:S
Off: Hát a végére igencsak fátyolos volt a tekintetünk, így nem is csodálkozom:DD