Szép hosszú kóstolt sörsorral a hátam mögött próbálok visszaemlékezni a hétvégére, így nem is szaporítom a szót, folytatódjon az értékelés.

Kíváncsi leszek, ha tavasszal is lesz fesztivál, milyen sörökkel fognak jönni a főzdék, ugyanis itt igen kemény fiúkból álló hadsereg kínálat állt össze.
 
 
Négyféle IPA is jelen volt, ebből a Grabancot és a Serforrás IPA-ját kóstoltam. A Serforrás, mivel számomra ehhez a fajtához képest egész felejtős volt, most hanyagoltam inkább. A Grabancot azonban nem, igazán kellemesre sikeredett ez a második főzet is. Egyszerre van jelen az igazi keserűség, ami ledarálja a nyelvem, mellette azonban ott van az a kifinomultság, amiért szeretem én ezt a sört. Nagyszerűen kijön a karakteres keserűség mellett a citrusok mindenféle fajtája is. A Kocur két IPA-ja közül a Samurai, ami inkább a lágyságot hordozza magában, nem annyira intenzív keserűség mellett. A Catfish azonban az igazi romboló, tank szerepét tölti be. Markáns zöld, komlós, grapefruit-keserű ízeivel hatékonyan iktatta ki az ízlelőbimbóim, igazi remekmű. Ennek ellenére nálam a Grabanc győzött pont az összetettségével.
 
Ki ne hagyjam a Csobánkai Kézműves serfőzde remekeit… A Lupus In Lupulus hidegkomlózott félbarna bitter, ami a teás aromáival csábítgat. Illatában egész erősen kijön a barackos gyümölcstea érzés, ízében inkább a zöldtea, némi kamilla ízt véltem benne. Egy igazán könnyed sör, amit a tavasztól kezdődő melegekben szívesen kortyolgatok, bár némi szénsavasság egy kis pezsgés nekem azonban hiányzott belőle. Ekkor még az Éjjeli portás nem érkezett meg, így a Fekete báránnyal boríttattam meg magam. A zabnak köszönhetően egy krémes habbal megáldott feketeség szökött a pohárba karakteres csokis és kávés aromákkal. Ezt még megspékelték az aszalt-gyümölcsös ízek is, eltalálták a morcos kosfejet is, igazi vad. Később két porter is elém kerül a Csobánkai remek éjjeli portása és a Kaltenecker portere is. Mindkettőnél, mintha egy krémes, tejszínes capuccinót ittam volna lágy kávés aromákkal. A kettő között annyi eltéréssel, hogy az Éjjeli portás egy csokis capuccino érzését adta, erősebb kávés aláfestéssel, a Kaltenecker kissé könnyebb volt, de igazán ízlett mindkettő.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(Grabanc IPA és a Hajdinás sör)
 
Nagyon vártam a Bauer Drakuláját. Korábban nem kóstoltam még de egy kicsit éretlen volt még nekem ez a sör. Sajnos az elejét és a közepét elvitte az alkohol mindent elsöprő likőrössége, a végén azonban megmutatkozott némi finomsága a sörnek az aszalt-gyümölcsös, pörköltes-karamelles ízekkel.
 
Kellett már egy kis felüdülés a sok nehézfiú után, ezért a Békészentandrási fesztivál pilsét szürcsölgettem, és kiélveztem a könnyed virágos-komlós ízeket.
 
Bekerült a szortimentbe a Kaltenecker kávés söre is. Azt mondanám, érdekes, markáns kávéíz jött némi kávézaccos torok karistolással, ha ez nem lett volna igazán kellemes lenne. Így nem igazán kerültünk közelebb egymáshoz, viszont a meggyes sörükhöz mégannyira sem. Nem tudom miért, de olyan egérszaga volt, és ez igen beívódott az ízébe is, meggyet, abból is inkább a mű aromásat lehetett némileg érezni.
 
Még nincs vége azonban, eddig még nem említettem a Hofstettner nagyágyúit, melyek közül a legalacsonyabb alkoholtartalmú sör is 7,2 %-os volt. A Saphir bock hasonló élményeket hozott, mint a februári üzemlátogatásnál, azonban csapolva még inkább kijöttek a komló erényei a karamelles édeskés alap mellett. Mézes-zabos Sündenbockjuk csapolva határozottan sokszínűbb. Nem csak a virágméz édessége dominál, hanem maga a könnyed virágosság, mellette azért a 7,2 % alkoholtartalom dolgozik, és ez a kombináció igazán melengető érzést ad. A zab még jobban megdobja a méz által nyújtott selymes érzést. Következett végül a Russian Stoutjuk, amit már februárban is sikerült kóstolni, azóta érlelődött, érett, hogy egy pár hordó eljusson ebből. Hidegebben a fekete keserűcsokoládé és a komló gyantás zöldes-keserűje játszadozik egymással. Ahogy melegszik, úgy teljesedik ki az egész. Melegebben konkrétan a Pocket coffehoz tudnám hasonlítani, amihez hasonlóan ez a sör szintén így bontakozik ki. Konkrétan a keserűcsokoládé mögül először egy nagyon halvány karamelles édesség bukkan fel egy pillanatra, majd megjelenik a tömény presszókávé, majd ezek keveredve egy igazán melengető érzésbe csapnak át, ezt még segíti a 8,1%-os alkohol is - ami szerencsére megbújik a sör valódi ízei mögött-, valamint a komló gyantás és keserű kombinációi is. Egy élmény volt ezek kóstolása is.
 
A legvégére még egy sokk is ért, megkóstoltam a Stari smaragdját, bár ne tettem volna. Egy éretlen, áztatott malátadarás, lisztes íz jött elő, némi szájvizes mentolossággal. Ezt gyorsan próbáltam is elfelejteni. Ezek maradtak meg emlékeimben, és még így sem jutottam el számos főzdéhez, de elégedetten távoztam.
 
A Grabanchoz megálmodott falatokról, a kebabról és a Grabanc szútráról sem feledkeztem meg, sajnos csak önmagukban sikerült megkóstolni, de nagyon ízlett mindkettő. Önmagukban is kiváló fogások, nagyon ízlett a kebab a paradicsomos szósszal, valamint a szútra pikáns ízvilága is elragadott.
 
Mint segítő kinn voltam már az elejétől, így tapasztaltam olyan szervezetlenséget ismét, ami mellett nem tudok elmenni. Nyilván az időjárásról nem tehetnek a szervezők, és ettől eltekintve néhány dolog, most is balul sült el, ami odafigyeléssel, munkaszervezéssel kiküszöbölhető lett volna.
 
Sajnos most sem tudott időben elindulni a fesztivál, volt olyan hely, ahol a csapolás a beígért 12-höz képest délután kb. 4 órakor indult el. Többek között hiányzott a kitelepülő bódéja (és amikor „megkapták” sem igazán volt megoldott a helyreállítás, még egy békát sem kaptak, hanem úgy kellett a helyére huzigálni, tologatni), nem igazán volt megoldott (csak egy „elosztó pontig”) az áramellátás, a sörcsapok elosztása is akadozott. Aznap odavinni a bódékat nagy hiba, főleg akkor, ha már a vendéglátóhelyek is kinyitottak, mert gyakorlatilag nem fér be semmilyen teherautó sehová. Ezek olyan dolgok, amik a vendégek számára egy része nem látható, de rajtuk is lecsapódtak olyan formában, hogy több sört sem tudtak megkóstolni, pedig már igencsak dél után járt az idő, ami nem igazán vet jó fényt a rendezvényre. Viszont az dícsérendő, hogy a hosszú sor dilemmát sikerült megoldani.
 
Lehet ez csak az én borúlátásom, vagy csak én gondolom rosszul, de ez a 3 helyszínes dolog nem feltétlenül jól sült el. Itt elvonatkoztatok attól, hogy mi lett volna, ha jó idő lett volna, és sokan vannak, mert szerintem akkor is felmerül ez a probléma. Mégpedig az nem biztos, hogy az egyik térről átsétált a vendég a másikra további söröket kóstolni. Pedig szerintem ennek az egésznek az lenne a lényege, hogy minél több és különlegesebb sört tudjon megkóstolni a látogató. Olyan cikket, kommentet is olvastam, amiből kiderült, hogy ez a jelenség jellemző lett. Egy központi helyet kiválasztott magának az illető, és az ottani sörökkel barátkozott. Persze ezt a koncentrált kínálat megengedte, de nem tudta, vagy lehet nem akarta alaposan feltérképezni az egész helyet.
 
Minden tiszteletem a szervezőké, és csodálom a kitartásukat, meg nem akarok én itt károgni, de már az elsőből olyan dolgokat tanulhattak volna, hogy nagyon fontos a munkamegosztás, az időben való szervezés, és annak biztosítása, hogy a Főzdefeszt időben elinduljon. Persze végül minden beindult a maga módján, a hideg ellenére is volt sok elégedett látogató és rengeteg kiváló sör, de miért ne lehetne ezt megoldani már rögtön az első perctől? Mindezek ellenére nagyon várom már a következő, 3.0 Főzdefesztet, mert ezek a rendezvények nyithatják fel a fogyasztók szemét, hogy igenis tud sokszínű és minőségi lenni a sör is…
Szerző: Rolli  2011.10.12. 15:06 4 komment

Címkék: sörfesztivál főzdefeszt

A bejegyzés trackback címe:

https://soromok.blog.hu/api/trackback/id/tr913297538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2011.10.12. 18:07:07

pocket coffee jóó. a hatása is hasonló tud lenni :)

Japi 2011.10.12. 18:50:54

Azt sajnos én is szomorúan konstatáltam, hogy a Kocour söreire délután 4-ig is kellett várni, néhányat pedig nem is csapoltak az első nap.
Mivel csak a Fesztivál miatt, csak egy napra érkeztem Pestre Debrecenből, mindezek rosszul érintettek. Az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kinézett 15-20 sört nem tudom végigkóstolni 3-5 dl-es adagokban.
Itt jegyezném meg, hogy milyen jó lenne ha a legközelebbi feszten lennének a sörínyenceknek kitalált mondjuk 1-2 dl-es adagok. Bár lehet ez könnyen levinné a forgalmat; nem tudom, nem értek ehhez igazán.
A Mikszáth és a Szabó Ervin tér közötti séta tényleg egyre viccesebbé vált, az elfogyasztott sörök mennyiségével egyenes arányban. :)
Mindezek mellett köszi a szervezőknek, hogy mindezt megszervezték, lebonyolították!

Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2011.10.29. 13:57:20

@Japi: nálunk a kisebbik adag 2 dl volt, de kérésre adtunk 1 dl-t is

Japi 2011.10.29. 19:22:03

Örömmel hallom, még ha utólag is! A következő alkalommal majd figyelek az 1 dl-es adagra is.
süti beállítások módosítása