Sörspecialistánál tett látogatásom alkalmával Csaptam le 3 féle Riedenburger biosörre. Az 5 Korn Ur bier, Viva Bavaria Festbier és a Historiches Emmer bier került a kis hátizsákomba –bár kicsinek néz ki, de mennyi üveg belefér, hajj…-
A Riedenburg központjában álló sörfőzdét 1866-ban vásárolta meg a Krieger család, és a századfordulón át is költöztek új székhelyükre Szent Anna kerületbe. A búzasör termelését a 3. generációból kikerülő Michael Krieger kezdte el. A következő generációváltás 1970-ben volt, és – hogy könnyen jegyezzük meg a neveket, meg persze a hagyomány is- és az ifjabbik Michael Krieger vette át a vezetést. A 80’-as években a söripar erőteljes növekedésnek indult, és ahhoz hogy a Riedenburger sörfőzde is piacon tudjon maradni, Michael egy új üzleti tervet dolgozott ki.Az ökológia és a gazdaságosság közötti kapcsolatot helyezték előtérbe, így 1989-től meg is kezdődött az átállás az öko sörgyártásra, figyelembe véve a fenntartható gazdálkodást és a minőségi sörök előállítását. Mindezt a környezetvédelem szigorú figyelembevételével valósították meg. Új sörfőzőt építettek ennek jegyében, saját kutat fúrtak, ahonnan vízigényüket kielégíthették, a hűtőrendszerüket átalakították az üvegházhatású gázok kizárásával, az alapanyagokat biogazdálkodásokból biztosítják és még sorolhatnám, milyen intézkedéseket tettek.
Az első kétfajta öko búzasörüket 1992-ben vezették be a piacra, majd 1994-től teljesen átálltak erre a vonalra, és immáron az összes terméküket ilyen módon készítik. 1997-től csak szűretlen söröket állítanak elő, és ebben az évben lett partnerük a Plankstetten bencés apátság, ahol hagyományos kolostori söröket állítanak elő az ökogazdálkodás jegyében. Az ezt követő években energia felhasználás terén újítottak napelemek telepítésével. 2006-ban pedig köles-malátából fejlesztették ki glutén-mentes sörüket. Évente 20.000 hl-t sört gyártanak 16 fő alkalmazásával.
Elsőre a Viva Bavaria Festbier került a kezembe, nem is haboztam, és pár fotó után neki is láttam. Pohárba öntve a vöröses-narancsos opálos sört apró buborékokból álló törtfehér hab kísérte. A lámpa hője nem tett jót a habnak, de később újra töltöttem, ugyanaz a kezdetben egységes habkorona a végére kissé szétesett nagyobb buborékok formájában. Az orromat a kezdetben igen intenzív illatáradat töltötte be, később ez a lendülete alábbhagyott. Illatában ott van a felhasznált gabonamező, a maláta és az élesztő, egyszerű, de kellemes. Még egy kis gyümölcsös történet is beleszól az összhatásba, de ez csak jó irányba vitte az egészet.Illatának egyszerűségét, egy összetettebb ízvilág követte. Alapnak, ami végigkíséri az összes többi ízt, ott van a komló kesernyés –nem túl intenzív, teret enged a többieknek, de jól érezhető, szépen kiegészíti a sör ízvilágát- és az édeskés, karamelles maláta duója. Első ízlelésre felfedeztem némi keserű-csokis, kávés szösszenetet, melyet egy gyümölcsös íz követett. Nem túl nagy szénsavtartalma kissé bomlasztja üdeségét, de ettől függetlenül egy élvezhető sör ez. 
És ami a végéről kimaradt, levezetésként a keserű és édes jegyek mellé csatlakozik egy kellemes fűszeresség, ahol a szegfűszeg a vezető, de egy halvány fahéjas vonulat is felüti a fejét. Mikor már kiittam az utolsó cseppig mindet pár perc múlva ismét beleszagoltam az üres pohárba, és egy hatalmas gabonaföld illata mászott az orromba levezetésképp.
És ami a végéről kimaradt, levezetésként a keserű és édes jegyek mellé csatlakozik egy kellemes fűszeresség, ahol a szegfűszeg a vezető, de egy halvány fahéjas vonulat is felüti a fejét. Mikor már kiittam az utolsó cseppig mindet pár perc múlva ismét beleszagoltam az üres pohárba, és egy hatalmas gabonaföld illata mászott az orromba levezetésképp. Pontozás: Illat: 8,8 Íz. 9,9 Habtartósság 4,2 Recencia: 4,2 Keserűség: 4,8 Összesen: 31,9 pont
A második körre maradt még az 5-korn és az Emmer bier, amiket szintén nagy kíváncsisággal kezdtem kóstolni.
