Végre, volt egy kis időm billentyűzetet ragadni, hogy ezúttal egy másik blogban kísértsem a szerencsémet, mint vendégszerző.

Minden Kedves Olvasómnak Nagyon Boldog Karácsonyt Kívánok!

Rolli

Utunk folytatódott a ködös, nyálkás időben, és enyhe csúszásban voltunk, ugyanis Nürnbergnél az autópályán kaptunk egy dugót, amiből kb. egy óra alatt keveredtünk ki. Egy baleset miatt volt a torlódás, azonban lezárva nem volt az út, milyen az ember, ha balesetet lát, lelassít, hogy megnézze mi történt, a végén addig lassultak, amíg egy szép méretes dugó ki nem alakult. És a rendőrök után varázsütésre ismét elindult minden, mintha mi sem történt volna. Dühösek voltunk ezért, és elsősorban nagyon éhesek, ezért sietősre vettük a tempót. A lényeg, hogy megérkeztünk Bambergbe, és a korábban már a Central Hotel Mainfrankenben lefoglalt szobák átvétele után belevetettük magunkat az estébe. A hotel egyébként a város külsőbb peremén van, azonban egy laza 30 perces séta az óváros, nem túl megerőltető, le lehet sétálni, de taxival is be lehet jutni. A hotel és benne a szobák nagyon jól néznek ki, a svédasztalos reggeli, ami a teljesen korrekt árban benne van, bőséges, sok finomság közül lehet válogatni és aztán ebből feltöltődve neki lehet indulni a városnak. 

Ezek után következett a Camba Bavaria söreinek sötétebbik oldala, persze, ha a színét nézzük az elkövetkezendőknek. Hasonlóan remek sörökkel folytattuk a Märzen után, bár egy kissé tompulni látszódtak érzékszerveim, pedig a fele még hátra volt. A Dunkel sörük Pilseni-, Müncheni- és karamell malátából készül. Ez a malátásság jellemző a sörre is, száraz malátadara íz formájában, ami kiegészül pörköltmagvas és karamelles ízekkel. Komlózottságából sajnos nem igen maradtak emlékeim, a sörnek inkább a malátás, édesebb ízeire tevődött a hangsúly. 

A sorban következett volna egy Dunkles Bock, ám ezt Hubert tanácsára kihagytuk, viszont pótolta a tankból hozott St.Arnold Christmas Ale-jükkel,

Ím eljött az ősz, aztán a tél, és eljött a baksör szezon is. Ennek apropójából egy boros sörkedvelő (Zsolt), egy sörgyűjtő (Jani), egy keményvonalas (hasonlóan az egybegyűltekhez) sörfan és ratebeer értékelő (Ogre), egy sörboltos (Ákos) és egy sörblogger (Rolli) útnak indult Bambergbe, hogy többek között felmérjék a bambergi bakokat, és ami korábbi látogatásunkból még kimaradt. Természetesen nem csak ezen fajta sörökre fókuszáltunk, és ki is használtuk az alkalmat a főzdék látogatására és söreik kóstolására. 

Szép hosszú kóstolt sörsorral a hátam mögött próbálok visszaemlékezni a hétvégére, így nem is szaporítom a szót, folytatódjon az értékelés.

Ismét túl vagyunk egy Főzdefeszten, ismételten egy csap mögött álltam, és sokféle különlegességet, finomságot sikerült kóstolnom. A második felvonáson is, sajnos az elsőhöz hasonlóan, igen nehezen indult a sörök csapolása, talán azoknak nem volt problémájuk, akik saját bódéval, felszereléssel érkeztek. Volt, ami tetszett, volt ami nem, ezen a feszten és nem csak az időjáráson múlott, hanem a szervezésen is.

Hogy ne legyen unalmas az élet, némi változás következett be a helykiosztásban.

A Franzberger a Prágából átkerült a Gelatoba, ami egy pizzériává alakul,

A Pivovarsky Dum a Leonardoban kapott helyet

A Csobánkai sör pedig a Gelatoval szembe költözött egy bódéba. Egyelőre ennyi.

Egy kis segítséget szeretnék Nektek nyújtani ezzel a kis térképpel. Ha rákattintotok, előjön nagyban is, és le tudjátok tölteni, így megtaláljátok remélem könnyen, hogy melyik sört hol is mérik. Remélhetőleg már nem változik, ha igen, frissítek. A térkép alatt pedig megtaláljátok, hogy milyen sörökkel is vonulnak fel a sörfőzdék.

A Klosterbräu után elégedetten álltunk tovább, mert vártak a felfedezésre váró főzdék. Következő úticéljaink egymással szemben helyezkedtek el az Obere Königstraße-n. Közelebb a Spezial, ami zárva volt, de kissé félreértelmeztük kiírásukat, miszerint délután valamikor nyitnak. Persze nyitnak is, kivéve a szombatot, mint kiderült szombaton zárva van minden. Nagy nehezen sikerült bejutnunk, de csak a kis boltjukig, és sikerült 3 fősre bővítenünk Spezialos gyűjteményünket (Märzen, Lager, Weizen), Az Ungespundet és a Bockjukat nem sikerült elkapnunk, sőt hordóból sem akartak adni semmi finomságot.

Maga a város egy ékszerdoboz, és az óváros benne az ékszer, nyüzsgő tömeggel, régmúltból maradt, csodálatos építményekkel, díszes házakkal és most már egy bajnok kosárcsapattal. Ugyanis pont aznap volt a német bajnokságdöntő mérkőzése, ahol a Bamberg diadalmaskodott Nürnberg csapata felett. A főtéren mozdulni sem lehetett a sok embertől, de ez már a nap végén volt, amikor már indultunk hazafelé. A legrégebbi lelet a Bambergi bálvány, amit a 19. században találtak meg, egészen 903-ig vezethető vissza, innen már vannak írásos feljegyzések a városról, ami 1647 és 1803 között, valamint 1979-től egyetemi város címmel is büszkélkedhet.

Kulmbachi kalandunk egy kis sétával folytatódott, ekkor az idő azonban ellenünk fordult. Node egy kis eső nem tarthat vissza minket… Így indultunk el felfedezni Kulmbach óvárosát, de sokáig nem is kellett menni, mert rátalálunk a Kommunbräu brewpubjára. Belépve, rögtön jobbról köszöntöttek a rézüstök, és a pult, ahol pörgős (finoman fejeztem ki magam, mert olyan volt mintha valami „gyorsítót” szedtek volna) személyzet csapolta a söröket, néha olyan módon, hogy szinte eret vágtunk. Nagyüzemben ment a csapolás, nem törődtek a habbal sem, hadd menjen…

Egy igen érdekes kóstolássorozattal folytatom, amit nem egyedül követtem el, új pontozási szisztémával többek között, amit még Sörspecialistás Ákos és Jani alkalmazott anno zsűriként Ausztriában. A sörök derékhadát e németországi túránk alkalmával begyűjtött és válogatott sörök adták 2 kör erejéig, azonban a harmadik körre, bár ezek már nem németek, is maradtak különlegességek. De előtte következzen a történet felelevenítése, amit már Ákos megírt, hogy hogy is került el a sok sör a pultig. Azóta már eltelt egy kis idő valóban, de ilyen emlékeket ilyen jó srácokkal mindig kedves a számomra visszaidézni.

Amint látjátok jelentős arculatváltáson vagyunk túl, és így az elején szertném megköszönni a sok fáradalmat Pilunak (www.stonebridge.hu)!

Még korábban kóstoltam az angol, kifinomult urat és ezt a skót punkot. Másodikként került asztalomra a Brewdogtól a Paradox- Isle of Arran. Később a nevéről is szót ejtek, de most egy kis betekintést mutatot ebbe a 2007 áprilisától működő, mostanra a legnagyobb független, főzdébe. A két 24 éves srácnak (Martin és James) elege lett a multik egyenarcú, szürke unalmasságaiból, így a saját és bankkölcsönből összeszedett tőkéjüket egy épület bérlésére és ezen belül egy sörfőzde kialakításába fektették. A főzde Észak-Kelet Skócia Partjainál lévő Fraseburghban van.

Ezen a hétvégén Etno-Folk Sörfesztivál lesz pontosan mától vasárnapig. A helyszín Nyíregyháza-Sóstó gyógyfürdő, Park Hotel. Csapon lesz:

Köleses világos, dupla köles

Rizmájer világos és  egy gyömbérsör

Serforrás English Pale Ale, világos, barna,  Rakamazi Almás sör, 

Kurbely serfőzde  classgold  világos

Rauschberg világos, barna és szűretlen búza a Mályi Ászok Sörfőzdéből

Fótról a Hammurapi álma

Külföldi sörök közül csapon lesz Krusovice, Postrizinské, John bull ale, Guiness, Kilkeny, DAB, Köstrizer, Schöfferhoffer, Radeberger, Weinesgrüner, Kriek, Porter, stb. Üvegesben is van egy pár finomság, gyömbéres, gyümölcsös.

Úgy érzem megéri kijönni, még ha sokaknak nincs is közel!

Időpont: júni 30- júli3

Készletcsökkentő akcióm, következő merítésénél északabbra merészkedtem, egy angol és egy skót sör személyében. Név szerint a The Durham Brewery bede’s chalice belga tripel típusú, és a Brewdog Paradox imperial stoutja került kóstoló poharamba. A szombati egésznapos eső utáni idő is kedvezett, hogy kreatív-gyökérkedjek egy kicsit sörfotózás terén, aminek eredménye részben itt, az összes pedig a facebookon látható. 

És igen! Végre itt volt az első Főzdefeszt kisüzemi, finomabbnál-finomabb sörökkel. Kicsit jobban kipihenve a Főzdefesztet és csapolást, írnám le élményeimet a sörfesztivállal kapcsolatban. Olvastam negatív-pozitív kritikákat is, még a helyszínen is beszélgettem sok emberkével, de a most felmerült hibákból, hiányosságokból biztos vagyok benne, hogy tanultak a szervezők, és a következő, ami remélem minél hamarabb lesz megint, még gördülékenyebben fog menni. Én azt mondom, minden kezdet nehéz, és ez az első ilyen, de ebből rengeteget lehet tanulni. Azt nagyon jó volt látni, hogy ennyi ember érdeklődik a kisüzemi minőségi sörök iránt, és igencsak megmelengette a szívemet a látvány a csapolós oldalról és a másikról is egyaránt.  

Mivel péntek-szombat Főzdefeszt lesz, tele kisüzemi sörfőzdék remekeivel, ennek tükrében én is egy kézműves sört fogok bemutatni Spanyolországból. Azt, hogy a Domusra rábukkantam, a Calvin’s Beer-es Igornak köszönhetem. Nagy szívfájdalmam, hogy utólag a honlapjukat böngészve láttam meg, hogy még kétfajta sört gyártanak ezen felül. A Domus Summa, ami egy felsőerjesztésű téli-sör, illetve az Aurea IPA (erre is nagyon kíváncsi vagyok, de ami késik, az remélem nem múlik). Én a Domus Regia felsőerjesztésű Tostadajukat találtam meg.

Pár üzemlátogatás és utazás után igencsak felhalmozódott otthon néhány üveg sör, amik arra várnak csendesen, hogy elfogyasszam őket. St. Martini utazásomból maradt vissza a Meantime sörfőzde Chocolate Baltic porterje, ami Pesten Csakajósőrnél is kapható. Régóta szemezgettünk már, de nem várattam tovább.