Kubai szivar, salsa, Fidel Castro, finom ételek itt is, és még sok mindent sorolhatnánk, és hát a sör is igen kedvelt szomjoltó az országban, amire kíváncsiak voltunk. Egyrészt a magyar-nyelvű honlapon olvasottak miatt is, tényleg benne van minden, ami Kuba, ez Kuba palackozva? Mi is beleborzongunk, amikor megkóstoljuk? Megéri az -nem is olcsó- árát? Hasonló kérdések merültek fel agyunkban, de a puding próbája az evés, söré meg az ivás…
Bár Kubában Bucaneroként fut, gondolták a marketingesek Európásítsuk a nevét, ezért lett az ami, gondolom, mert jobban szájra áll az embernek a Cubanero, mint a Bucanero. De ez amolyan szőrszálhasogatás részemről, nem is ez a fontos, hanem maga az ital. Előtte azért nézzük meg honnan is jött.
A sört a kubai Holguinban főzik a Cerveceria Bucanero SA üzemében, amely 1980-ban épült német technológia felhasználásával. Az üzem 80.389 m2 területén folyamatosan fejlesztenek, korszerűsítenek, kapacitásuk 1,5 millió hektoliter.
Természetesen itt is kihangsúlyozzák, hogy a legkiválóbb alapanyagokból készült. El tudom képzelni a nádcukrot, meg a helyi vizük is biztos jó. Komló, maláta mihez képest a legkiválóbb? Bár a gyár honlapján finomítják ezt valamelyest, legfrissebb és legtermészetesebb alapanyagokból, kiváló malátából… De milyen jól is hangzik, hogy a legkiválóbb alapanyagból készült. Remélem is, kíváncsian várjuk.
Kubában közkedvelt sör akár egy baráti összejövetel alkalmával, Dominó játék közben, vagy baseball meccseken is. Hát szinte remegve nyúltunk az üveghez, várva, hogy milyen életérzés tör ránk majd. Nyitásakor ahogy felszisszent a palack, úgy hőköltünk mi is kicsit hátrébb. Elég kellemetlen szag ütötte meg az orrunkat, pocsolya vagy bomló cukornád, de szerencsére ez csak a pillanat műve volt, mert elszállt nyomban.
Pohárban azért már más volt. Szép, tiszta, borostyán, talán kicsit világosabb színe, és közepesen tartós habja van. Kisebb-nagyobb buborékok képződnek a habban, tart is egy ideig. Az első bomlónádas pofon után kissé óvatosan szaglásztuk, de azért felfedezhető némi édeskés cukros illat alatt egy kis maláta is. Ízében a komló azonnal megmutatja magát elég szárazan, háttérbe tolva a többi ízt, de azért annyira nem markáns ez, hogy tartósan megmaradjon. Hezitál, egy ideig menjen, maradjon, de aztán inkább elhajózik teret adva a többi íznek. A komló keserűsége ezek után már csak halvány kísérőként marad meg a nádcukor édessége, és a maláta mellett. Némileg azért dob rajta a szénsav egy kis frissességet kölcsönözve a sörnek. Jelentkezett egy kis karamelles íz is, de amolyan itt vagyok, megmutattam magam módon. Testesnek nem mondanánk, inkább egy könnyű, jól lehűtve (a hideg ápol és eltakar) meccsnézésre (foci, baseball, kosár, stb.) könnyebb bulikra elképzelhető, bár ezért az árért nem nehéz lényegesen jobb söröket beszerezni. Érdekességnek megtette, de én azért ebből nem gondolnék egyből Kubára.
Pontozás: Illat: 3,7 Íz: 4,7 Habtartósság: 4 Recencia: 3,3 Keserűség: 3,8 Tisztaság: 4 Összesen: 23,5
2010.05.14. 14:41
2 komment
Címkék: sör kuba sörkóstolás cubanero
A bejegyzés trackback címe:
https://soromok.blog.hu/api/trackback/id/tr362002922
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ogreface 2010.05.14. 22:15:07
Én ha Kubára szeretnék gondolni,akkor iszok egy Matusalem Grand Reserva rumot. :)
Rolli · http://soromok.blog.hu/ 2010.05.15. 09:08:35
@Ogreface: :)) Hát így vagyok ezzel én is, szívemből szóltál:DD