A sörkészítés terén kezdtek kialakulni a nemzeti szokások, Angliában a felsőerjesztésű technológiával készült sörök a jellemzőek, míg a német kolostorokban alsóerjesztésű technológiát alkalmaztak túlnyomó többségben például.
A sör fejlődése azonban hullámvölgybe került, amit nagyban befolyásoltak egyrészt az Amerikából és Ázsiából bekerülő konkurens termékek, így a kávé, a tea, a csokoládé és a cukor. Ezen termékek vásárlását pénzbírsággal sújtották, ráadásul a vásárolt árut el is kobozták. A tömény szeszek is nagy népszerűségre tettek szert –köszönhető az alacsonyabb fogyasztási adónak- a sörfogyasztás hátrányára, ezért már a sört ezekkel az italokkal szemben is védeni kellett.
Nem tett jót a sör karrierjének a német parasztháború sem. A háború során a parasztok lerombolták felégették elnyomóik kastélyait, kolostorokat és a sörfőzdéket. Ugyancsak hátráltatta a sör fejlődését a 30 éves háború, melynek következményeként csak nagyon kevés sörfőzde maradt fenn, és ezek talpra állítása is csak nehézkesen indult meg. A sörfőzdéken kívül a termőföldek nagy része is elpusztult, így nem tudták megtermelni a sörhöz szükséges alapanyagot, márpedig alapanyag nélkül nem igazán lehet sört előállítani. Ennek következtében a sör ára is igencsak megemelkedett.
Az újbóli fellendülést és áttörést az ipari forradalom hozta el. A sok technikai újdonságnak, technológiának köszönhetően a sörgyártás egy modern iparággá kezdte kinőni magát. Munkafázisokat (pl: őrlés) gépesítettek a gőzgép megjelenésével, továbbá a hűtőgép feltalálásával a termelés sem függött a hőmérséklettől, így évszaktól függetlenül is elő tudtak már állítani nagy mennyiségben sört. A sör minőségét mérő műszerek is megjelentek (pl.: a sör extrakttartalmát kimutató cukorfok mérő). Louis Pasteur felfedezése Az újkorban a népesség növekedésével, a fogyasztási szokások változásával egyre inkább megnőtt az igény a nagyipari sörfőzés iránt. Persze az igény önmagában nem lett volna elegendő, szükség volt azokra a felfedezésekre és találmányokra is, melyek ebben az időszakban hozzájárultak a sörkészítés forradalmához. Louis Pasteur felfedezése a biológiai erjedés hátteréről, a pasztőrözés technológiájának kidolgozása majd a termelésben való alkalmazása is növelte a sörök eltarthatóságát és lehetővé tette az ital nagyobb távolságokba való eljutását is. Az infrastruktúra fejlődése, a közlekedés és a kereskedelmi technika megújítása is a sör nagyipari előállítását és nagykereskedelmi korszakát kezdte előtérbe helyezni.
A stabil és jó minőségű fajták kialakítása alapot teremtettek a sör nemzetközi kereskedelmének kialakulásához. Ennek következtében a piacok kiterjedtek. Az első, tömeggyártásra szánt söröket a XIX. század közepén kezdték el gyártani, és ekkor kezdtek kialakulni a nagy nemzetközileg piacképes és keresett sörmárkák.
A kisebb sörgyárakat a tőkések felvásárolták, és kialakultak a nagy sörkonzorciumok. Ez a tendencia véleményem szerint még napjainkban is tart, miszerint a sörgyártás az egyre kisebb számú nagy sörgyárak kezében összpontosul. Azonban érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy az utóbbi évtizedekben egyre jobban felértékelődik a kisüzemi és házi sörfőzdék szerepe, mivel az óriás sörgyárak sem tudnak minden egyes, speciális fogyasztói igényt kielégíteni. Kisebb-nagyobb utánajárással ritkaságnak számító sörkülönlegességeket is be tudunk már szerezni.
Mivel a sörgyártás is globalizálódik, ezért szinte minden országban előállítható bármelyik sörmárka megbízható minőségben, a megfelelő alapanyag és a gyártási titkot képező összetevők, recept, technológiák megszerzésével, és agyártás feltételeinek megteremtésével.
A piacon szereplőknek is lehetnek alapvető közös érdekeik, mint például a sörkultúra színvonalának emelése, és terjesztése. És ahogy látom fogékonyak is ez emberek erre, tényleg jó azt látni szerintem, hogy valóban egyre nagyobb igény van a minőségi sörökre és a kulturált sörfogyasztásra. És ha ez a blog egy kicsit is elősegíti a kultúrált sörfogyasztást, úgy érezzük, hogy már megérte létrehoznunk.
