Jelenleg folyamatosan bővítjük szótárunkat, de ha úgy gondoljátok, hogy kifelejtettünk valmit a fogalmak közül, vagy amit kihagytunk fontosnak tartjátok, szóljatok, és pótoljuk.
Alkoholmentes sörök: Gyártásánál korlátozzák az alkoholképződést, és az erjesztés korai leállításával akadályozzák meg az alkohol képződését. Másik gyártási módszer, hogy egy normál módon leerjesztett sörből távolítják el az alkoholt. Maga s ör eléggé jelentéktelen ízvilággal, illattal rendelkezik, a sör jellemző illat és ízkomponenseinek nincs idejük kialakulni, illetve a normál sörből való alkoholkivonásnál a kívánatos íz- és illatanyagok is eltávoznak. |
Alsó erjesztésű sörök (Lager): A sör gyártása során alsóerjedésű élesztőt használnak. Maga az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon történik (6-8 °C) történik, az érlelés időtartama minimum egy hét és ez 0-1 °C-on történik. Az élesztő az erejsztés során az erjesztőtank alján gyűlik össze. |
Baksör: Erősre főzött, magas alkoholtartalmú (6-8% de vannak magasabb alkoholtartalmúak is) sör, melynek színe a világostól a barnáig terjed. |
Balling-fok: Az erjedés előtti, ki nem erjedt sörlé cukorfokát adják meg ezzel a számmal. Ez azt jelenti, hogy 100 kg sörlében hány kg cukor van. |
Barna sör: A színének kialakításához Müncheni típusú-, karamell és festőmalátát használnak. Jellemzően ezek a sörök testesebbek világos társaiknál, de azért vannak kivételek itt is. Több fajtája is ismert erjesztés, elkészítési mód szerint. |
Bécsi maláta: Átmenetet képez a világos és a sötét maláta között. Íze gyengén aromás, aranysárga színű söröket készítenek belőle. |
Búzasör: Eredetileg felsőerjesztésű sör, amely minimum 50% búzamalátát tartalmaz. Vannak olyan gyártási módok, ahol mindkét típusú (alsó-,felsőerjesztés) erjesztési módot alkalmazzák. Keészítenek szűrt és szűretlen búzasöröket is, de az igazi élményt a szűretlen változat adja, mert a palackban másodlagos erjedés is végbemegy. |
Festőmaláta: Barna sörök "festésére" használják. Ezt a malátát gyengén oldott világos malátából, vagy 3-4 napig áztatott zöldmalátából állítják elő pörköléssel. Aa sörnek egy kesernyés, pörköltkávés ízvilágot kölcsönöz. |
Felsőerjesztésű sör (Ale): Erjesztéséhez felsőerjedésű-élesztőt használnak, mely az erjedés során nem a z edény alján, henem a sör tetején gyűlik össze. Az erjesztési hőmérséklet szobahőmérséklet körüli (10-21 °C). Ennek az erjesztési módnak köszönhetően alakulnak ki az így készült sörökre jellemző gyümölcsös, fűszeres, virágos íz és illat. |
Karamell maláta: Készítésénél a száraz világos malátát áztatás után 70 °C-on cukrosítják. Ezután szárítják, majd óvatos pörköléssel karamellizálják a malátát. A pörkölés hőmérsékletétől függően a maláta világos, normál vagy sötét színárnyalatot kap. festő hatása mellett javítja a sör habtartósságát, és teltebb ízt ad a sörnek. |
Keserűanyagok: Ezek az anyagok a komlóból, kisebb mennyiségben a malátából kerülnek a sörbe. Ezek a keserűanyagok formálják a sör jellegét attól függően, hogy milyen mennyiségben kerül a sörlébe. Ez sörfajtánként változó, azonban a legtöbb ilyen anyagot tartalmazó sör a Pilseni típusú. |
Maláta: Áztatással, csíráztatással módosított, aszalással tartósított -fajtától függően pörkölt-, és a hajtáskezdeményektől elválasztott termék a maláta, előállításának folyamata pedig a malátázás. Árpából vagy búzából készül. |
Máslás: A második a szűrésből visszamaradt szilárd rész (törköly) által visszatartott oldat kimosásása hozzáadott magas hőmérsékletű vízzel. Az így kapott híg oldatot nevezzük máslásnak. |
Müncheni maláta: Aromákban gazdag, enzimben dús világosbarna maláta. Az áztatás során magasabb nedvességtartalmat állítanak be, ebből következően a csírázás ezáltal az enzimképződés is erőteljesebb. |
Pilseni maláta: Ez a legnagyobb mennyiségben előállított típus. Kevéssé aromás, de enzimekben gazdag világossárga maláta típus. |
