Jó ideje, hogy végigkóstoltuk ezeket a söröket, és van amit megkedveltem és önmagában is szívesen fogyasztok ezután is. Voltak azonban olyanok, amik elbizonytalanítottak, mert önmagukban nem győztek meg maradéktalanul, de lehet egy elfogyasztott étel mellé jól állna, és kapnának ilyen formában még egy esélyt, vagy egyszerűen csak a kíváncsiság hajtana.

Utolsó körre két ázsiai sör maradt Kínából és Indiából. Mindkét ország népessége hatalmas, ezzel a sörfogyasztásuk is, bár inkább a világos lager a kelendőbb, különlegességet a kis sörfőzdék jelentenek, bár ezek száma elhanyagolható.

Az egyik induló a nemzetközi mezőnyben a Tsingtao, melyet a Shandong tartomány-beli Qingdaóban főznek. A Tsingtao sörgyár 1903-ban alakult német sörfőzők segítségével. 1916-ban német kézből japán kézbe vándorolt a sörfőzde tulajdona, ami egészen 1949-ig náluk is maradt. A japán vereség után a gyárat államosították. 1972 ben az USA-ban is bemutatták a terméket, bővülni kellett, mert a hazai piac nem épp meggyőző eredményket hozott.

Mexikó. Tequila, Tortilla, Tacos, Salsa, Sombrero, sör többek között, ami eszünkbe jut először az ország nevének megemlítésével.. Mi a sörök közül a Coronitát (ott Corona) tettük, ha csak képletesen is, nagyító alá.

Következzen két mediterrán sör az Estrella és a Peroni. A két ország hallatán inkább a borkultúra jut eszünkbe, Spanyolország ennek ellenére kimagaslót nyújt sörfogyasztásban, ám az olaszoknál is egyre nagyobb népszerűséget szerez magának az ital. A spanyolok az 1500-as évekre visszamenőleg kezdték el a sörfőzést német mintára. Azóta is szépen ível felfelé egyenletes lendülettel a sörfogyasztás. Vezető sörivók a spanyolok, mutatja ezt az egyenletes keresletnövekedés –köszönhető ez a turizmusnak is-, és a nagy sörmamutok törekvései arra, hogy az országban megvessék lábukat. Választásunk még spanyol kézben lévő sörgyár termékére esett.

A több lábon is álló Damm csoport sörszekciójából a „Csillag”-ra, azaz az Estrellára tettük le voksunkat egy kóstolás erejéig. A Damm céget az 1872-ben szülőföldjét elhagyó, és Barcelonában letelepedő August Kuentzer Damm alapította 1876-ban. Akkoriban elég sokan költöztek Barcelonába a mediterrán éghajlat és életérzés miatt. Így Barcelonában folytatta azt, amit eddig, sört gyártott. A mai napig, 11 generációval később sem szakadt meg ez a családi hagyomány.

Válogatásunkból Oroszországot sem hagytuk ki, mely ország igen komoly sörfőzési kultúrával bír, annak ellenére, hogy sokan a vodkával kötik össze az országot, persze nem alaptalanul. A vodka jól tartósítja és melegíti a testet a nagy hidegekben, de 13-14. század béli feljegyzések kerültek elő novgorodi ásatások alkalmával, melyekben különböző serfőzdékről szóló leírásokat tartalmaznak, és akkor vodkáról még szó sem esett. a 19. század közepéig szépen ívelt a sörkészítés pályája, azonban a század végén bekövetkezett jövedéki adó emelés hatására a fogyasztás visszaesett, és előtérbe került a vodka. Az 1900-as évek elején újabb fellendülés következett be a sörgyártásban, amikor szabad iparággá lépett elő. Bár a század végére technológiában csak csekély sörfőzde érte utol a Nyugat-Európai gyárak színvonalát, ennek ellenére töretlen volt a siker, és a világ 3. legnagyobb sörgyártójává nőtte ki magát. 

Remegő kezekkel bontottuk ki soron következő alanyunkat a Maccabee kóser sört. Legendák szerint maga Dávid király is sörfőzés mestere volt, azért merő túlzás lenne Izraelt sörös nemzetnek kikiáltani. Hamarabb jut eszembe az idei BL főtáblára jutó Maccabi Haifa focicsapat. Azért kíváncsiak voltunk, hogy a komlónak és árpának nem kimondottan kedvező körülmények között milyen sörök jönnek le a szalagokról.

Következő jelentkezőnk a már korábban tesztelt Lasko családból származik. Barna söre kellemes csalódást okozott, kis kóstoló csapatunknak, ezért is voltunk kíváncsiak arra, hogy a Lasko Club hasonló szép élményeket ad-e majd. 

A honlap alapján gazdag, telt ízű, különleges alkalmakra, üzleti megbeszélésekhez, baráti összejövetelekhez is jó kísérő. Akár még be is jöhet. Üvegdizájn hasonló barna társáéval, leszámítva itt a címkén is a zöld az úr arannyal kombinálva, közepén a legendás kecskebakkal. Még van kettő, amit nem kóstoltunk a palettájukról, mindenesetre azért kíváncsiak vagyunk rájuk.

Az első harmad végére maradt a francia Kronenbourg 1664. Az országban számos sörfogyasztó igényét ki lehet elégíteni, egészen a nagy vállalatok söreitől a kolostori sörökön át a kis főzdékben előállított különlegességekig.

Kiválasztottunkat a Brasserie Kronenbourg főzi, amelyet 1664-ben alapított egy kelmefestő fia,Jerome Hatt, Strassbourgban.  1683-ban fia, Claude, vette át az irányítást. Köszönhetően a nagy áradásoknak, 1850-ben a városon belül egy magasabban fekvő körzetben, Cronenbourgban nyitotta meg a gyár újra a kapuit. A Hatt Sörgyár a II. vilgháború után változtatta meg nevét Kronenbourgra, ezzel egyidőben belevetették magukat a nemzetközi terjeszkedés hullámaiba. 1970-ben a Danone vásárolta meg, ezután (1986) egy összeolvadás következett a Kanterbräu főzdével.

Kubai szivar, salsa, Fidel Castro, finom ételek itt is, és még sok mindent sorolhatnánk, és hát a sör is igen kedvelt szomjoltó az országban, amire kíváncsiak voltunk. Egyrészt a magyar-nyelvű honlapon olvasottak miatt is, tényleg benne van minden, ami Kuba, ez Kuba palackozva? Mi is beleborzongunk, amikor megkóstoljuk? Megéri az -nem is olcsó- árát? Hasonló kérdések merültek fel agyunkban, de a puding próbája az evés, söré meg az ivás…

Eléggé nagy csúszás után, de végre feldolgoztam a képeket A Borsodi Sörakadémián tett látogatásunkról. Korábbi beszámolókat a Folyékony kenyéren  és a Sörbúváron olvashattok.

A képeket ITT tudjátok megnézni.

Válogatott söreink közül az első részébe japán és török sör került. De először is essen szó az adott országok sörfogyasztásáról, sörkultúrájáról, majd pedig a „kiválasztottról”.

Sokszor vagyunk úgy, hogy egy ország nevének hallatán nem feltétlenül a sörgyártás jut eszünkbe, holott sörfogyasztás terén egyes nemzetek (már a népesség miatt is) kimagasló eredményeket mutatnak, vagy mégis van kialakult sörkultúrájuk. Ezen országok hallatán nem feltétlenül a sör jut eszünkbe, mint alkoholtartalmú ital, hanem a tequila, a vodka, a bor, a szaké, stb., ez pedig nem jelenti azt, hogy adott országban nem gyártanának jó minőségű söröket, csak hát nem ez az elsődleges profil. Esetleg elég szűk kínálat jutott hazánkba az adott ország sörkínálatából, vagy inkább más dolgok jutnak eszünkbe elsőre az adott országról (pizza, baklava meg ilyenek). Ezeknek az országoknak a söreiből szemezgettünk most, amelyek 3 kontinensről érkeztek (Amerika, Európa, Ázsia).

Aktien Landbier – fränkisch dunkel Bayreuther Bierbrauerei AG

Merthogy ezek a német frankok is lovagok voltak ám, valami sör meg nyilvánvalóan kellett ahhoz, hogy a több mint száz kilós páncélzattal kedvük legyen nekiiramodni…

Frankország (Franken) ma a bajor tartomány részeként várja függetlenségét, amit a közös állam idején többek között csodálatos söreivel fejez ki. Mindjárt itt van egy 1872-ben alapított részvénytársaság, a Bayreuther Bierbrauerei AG egyik söre, ami egyrészt a régen itthon is jól ismert „részvény sör” elnevezést viseli, másrészről „Landbier” azaz „vidéki”, vagy „házi” sör is egyben.

És eljött az utolsó forduló, ami egy szlovák és egy cseh sör versenyét hozta. Szlovákiából a Saris indult, cseh földről pedig a Staropramen barna söre érkezett. 

Elsőként a résztvevők közül, a legalacsonyabb alkoholtartalmú (4,1%) Saris Tmave Pivot vettük górcső alá. A Saris Pivovar sörfőzde története 1964es alapításával kezdődött Velky Sarisban, és Szlovákia legnagyobb sörfőzőjévé nőtte ki magát az előállított mennyiség tekintetében. A sör gyártása azonban 1967-ben kezdődött. A sörfőzde 1997-ben A SABMiller tagjává vált, 2007-ben a Pivovary Topvar is csatlakozott a konzorciumhoz a Saris főzde felvásárlásával.

A tegnapi estém egy jó Pékné módra készült csülök elfogyasztásával kezdődött. Mit ne mondjak, már a csülök is maradandó élményt nyújtott, a Bosteels sörfőzde Tripel Karmeliet-je feltette a nagy piros pontot a vacsora végére.

A sör egyidős a civilizációval. Az emberiség talán előbb hörpintett e gabonából erjesztett italból, mint a borból. Sőt, egyes kutatók úgy vélik, hogy a „folyékony kenyérnek” titulált ital felfedezője korábban rukkolt elő aranyos színű italával, mint a pékek cipóikkal.

Az ősmagyarok bozának nevezték gyenge alkoholtartalmú, sörre emlékeztető italukat. Igaz, a bozát nem ők maguk fedezték fel, idegenektől tanulták készítését. Egyes források alapján a törököket gyaníthatjuk a magyarok sörre szoktatása mögött. A bozát ugyanis köles, árpa, később kukorica erjesztésével nyerték.

Kis szusszanás után térjünk vissza a barna sörök világába. Rendhagyó lesz ez a mostani, mert igazából ugyanazt a terméket kóstoltuk, csak más csomagolásban. Hogy van-e értelme ennek, mert ugyebár azonos a sör. Igen, a mostani tapasztalatunk is mutatja, hogy ha nem is jelentős mértékben, de be kissé más volt a kettő illatra, ízre. És tényleg kíváncsiak voltunk egyben, hogy teljesen egyforma-e a két izomember.

A Maredsous belga bencés apátság története a 19. századra nyúlik vissza, vagyis nem tartozik a nagy történelmi múlttal rendelkező kolostorok közé. Söreik (blonde, brune, triple) saját sörfőzdéjükben készülnek, a könyvtárukban őrzött titokzatos Atout atya receptje alapján. Mivel a sör ténylegesen nem az apátság területén belül készül (úgy látszik a sajtkészítés, a pékség és a könyvek túl sok helyet foglalnak el az amúgy nem kicsi épületegyüttesen belül), kicsit nehéz elképzelni a kolostor könyvtárszobájában a sörfőző mestereknek tartott „introductory course” hangulatát, amint a szerzetesek sörfelelőse ppt-prezentációt tart a hagyományos recept előírásairól, bele-bele kukkantva a poros, de kincset érő pergamenek közé.